Ahogy ígértem, szeretném ezt a sorozatot befejezni, sőt még ebben az évben, ha sikerül, ezért ez a sűrű jelentkezés, mert az új évben egészen máshogy szeretnék írni, sőt már az első cikk meg is van. De még ne szaladjunk annyira előre nézzük, mi van még hátra. Most írok Nektek a szenvedélyről, majd a szabadság fontosságáról és végül összefoglalom a sorozatot. Fontos dologra vezetett rá egyrészt Osho, másrészt a saját tapasztalásom, ami miatt teljesen másként írok majd, és talán egy új blogot is indítok, de ahogy oly gyorsan változik körülöttünk minden, benne én is, ki tudja mit hoz a holnap, nem ígérek semmit. 

A szenvedély ereje

A szenvedély több, mint a szex. A szenvedély az erős érdeklődés és lelkesedés. Ha szenvedélyesen szeretsz valakit, sőt akkor is, ha nem személyről van szó, akkor őszintén gondoskodsz róla, állandóan az ő jólétét tartod szem előtt. Hát ezért van az, hogy ha elveszítjük a szenvedélyt valaki vagy valami iránt, akkor elveszítjük a szeretet érzését. Hiszen, ha elveszítjük az érdeklődést és a lelkesedést valaki iránt, akkor nehéz lesz szeretni azt az embert.

Az igazi szerelmes kapcsolathoz szenvedély kell. Ezért kezdődik a legtöbb kapcsolat olyan jól. Kezdetben a két ember általában szenvedélyesen szereti egymást. Általában mindketten izgatottsággal, örömmel és lelkesedéssel viszonyulnak a másikhoz. A probléma az, hogy tisztán a szexuális szenvedély nem tart sokáig. Unalmassá és érdektelenné válik a kapcsolat. A szenvedély - az a mágikus szikra, amely lángra lobbantja és táplálja a szerelmet. Ha ez a szikrázás abbamarad, a kapcsolat lassan elpusztul. Nem rögtön, de egy idő után ez okvetlenül bekövetkezik, ha nem vigyázol rá. Hogyan lehet rá vigyázni és létrehozni? 

A szenvedélyt elősegíthetik a testben lezajló kémiai folyamatok, vagy a szexuális vonzalom, de a fizikai jellegű szenvedély sokszor nem örök életű és nem lehet csak az alapja egy hosszantartó, szeretetteljes kapcsolatnak. A sokkal erősebb szenvedély inkább az érzelmekből és a gondolatokból ered, mint a testben végbemenő kémiai folyamatokból. Ha valakihez érdeklődéssel viszonyulunk, izgatottsággal és lelkesedéssel, akkor szenvedélyt érzünk iránta. Az emberek közötti kapcsolatokban ez annyit jelent, hogy a másik ember azon tulajdonságaira és különleges jellemzőire fordítjuk a figyelmet, amelyek érdekelnek és örömmel töltenek el bennünket. Meg kell találnunk benne azt, ami igazán érdekel, vagy örömet okoz. Különben a kapcsolatban kihuny a szenvedély, és ha ez bekövetkezik, akkor nem valószínű, hogy kettejük közül bármelyikük is boldog lenne.

Több módja is van, hogy bíztatást adjunk a szenvedélynek az emberi kapcsolatokban. Először is fel kell idézni a szenvedélyt a múltból, újra átélni azokat az időket, amikor érezték a szenvedélyt. Például az ember elmehet a párjával azokra a helyekre, ahol nászúton voltak, vagy meglátogathatják azokat a helyeket, ahol kellemesen érezték magukat. Ezen kívül spontaneitást lehet vinni az életünkbe, kapcsolatainkba. Lepje meg időnként a partnerét, nevettesse meg, csaljon mosolyt az arcára és valami csodálatos dolog fog történni: partnere hasonlóképpen fog válaszolni önnek és igyekezni fog, hogy ő is örömet okozzon magának. És rövid idő alatt az önök kapcsolata tele lesz meglepetésekkel.

Ahhoz, hogy boldog legyen az életünk, mindannyiunknak szüksége van olyan dolgokra, és olyan emberekre akiket szenvedélyesen szerethetünk. Szenvedélyesen szerethetjük a munkánkat, meggyőződéseinket, szabadidőnk eltöltésének módját, de mindennél szenvedélyesebben kell szeretnünk azokat az embereket , akik fontosak számunkra. A szeretet és a boldogság lényege egy és ugyanaz. Mindössze annyit kell tennünk, hogy szenvedéllyel éljük meg minden egyes napunkat.

Összefoglalva, a szenvedély lángra lobbantja a szeretetet, és nem hagyja kihunyni. Az örök szenvedély nem egyedül a fizikai vonzalom, hanem az erős elkötelezettség, lelkesedés, érdeklődés és örömteli izgalom együttes segítségével jön létre.