Többször felmerült már bennem, hogy megosztok Veletek olyan idézeteket, részleteket amelyeket könyvekben olvasok vagy éppen csak úgy valahonnan, valakitől elém jönnek és valamiért nekem sokat jelentettek. Aztán nem tettem. Azért, mert NEKEM jelentettek sokat vagy valamit. Épp akkor, abban a pillanatban. Neked közben semmit sem mond. És jó, ha mindenki önmaga jön rá dolgokra, nem kell senkit ettől az örömtől megfosztani. Most viszont mégis egy nagyon érdekes infót osztok meg veletek, amit Osho-tól olvastam. Ez csatlakozik ahhoz a gondolatvilághoz, amit lassan egy éve hallottam és tettem és még teszem ma is magamévá (mert különös gondolat), mégpedig: "Semmi sem a miénk, csak nálunk van." Ezzel a részlettel azt hiszem mindenképpen könnyebb lesz ezt megérteni és így is élni.

Íme:

„Az élet rövid, energiánk pedig véges, nagyon is véges. És ezzel a véges energiával kell megtalálnunk a végtelent; ez alatt a rövid élet alatt kell megtalálnunk a örökkévalót. Ez nagy feladat, nagy kihívás! Tehát kérlek, ne aggódj jelentéktelen dolgok miatt.

Mi az, ami fontos, és mi az, ami nem? A buddhák definíciója szerint minden, amit a halál elvesz - jelentéktelen. Csak az a fontos, amit a halál sem tud magával ragadni. Mindig emlékezz erre a definícióra, legyen mindig ez a próbakő. Ez a próbakő azonnal megmutatja a választ.

Láttad már, ahogy az aranyat vizsgálják a próbakövön? Most legyen ez a te próbaköved: „el fogom ezt veszíteni a halállal?” Ha igen, akkor az nem fontos. Akkor a pénz nem fontos - hasznos, de nem fontos, nem lényeges. Hatalom, rang, presztízs  - jön a halál és nyomtalanul eltörli mindet, mint víz az írást a homokparton. Miért ez a nagy hűhó mindezekért erre a néhány napra, amíg itt vagyunk? Hisz ez csak egy karavánszeráj, csak éjszakára maradunk, holnap már indulunk is tovább.

Ne feledd, csak az a fontos, amit magaddal vihetsz, amikor elhagyod a tested. Ez azt jelenti, hogy a meditáció kivételével semmi más nem fontos. A tudatosság kivételével semmi sem fontos, mert a halálban csak a tudatosság őrizhető meg. Minden mást elragad a halál, mert minden mást kívülről kaptál. Belülről csak a tudat fakadhat, így azt senki el nem veheti. De a tudatosság árnyalatai  - az együttérzés, a szeretet – is megmaradnak, hisz ezek a tudatosság legbelső, valódi összetevői.

Azzal a tudatossággal mész a halálba, amit addig elértél. Az minden kincsed.”